I don’t know whether I’m the hero or the victim of this tale.
But either way, shouldn’t I dominate it? I’m the one really telling it, after all.
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics
by Vendég
2018-09-11, 14:26





by René Ulliel
2018-07-20, 15:04

Hónap posztolói
Juliana Lilith White
 
Lestat de Lioncourt
 
Louis de Pointe du Lac
 
Faye Bruke
 
Miguel Enrique Fierro
 

Share | 
 

 Misha Zola Blackrow

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Misha Zola Blackrow


avatar


Hozzászólások száma :
30
Age :
25
Tartózkodási hely :
New Orleans

TémanyitásTárgy: Misha Zola Blackrow   2017-08-21, 19:18

Misha Zola Blackrow

”Az élet olyan mint egy doboz bonbon, sosem tudhatod, mit veszel ki belőle.”

Álnév:
Kor: 24
Látszólagos kor: 24
Teremtő:
Csoport: Ember
Foglalkozás: Tanuló, grafikus
Play by: Emily Didonato

Kinézet
178 cm magas, karcsú, vékony testalkatú, selymes, barna hajú és kék szemű lány, aki szeret sötét színű ruhákat hordani. De nem veti meg a színes, világos színeket sem. A nyakában mindig látni egy nyakláncot, amit még az édesanyjától kapott az egyik születésnapjára. Nem szereti a kényelmetlen ruhadarabokat, amik gátolják a normális mozgásban. Jobban szeret ruhákat, szoknyákat hordani, mint nadrágot, de ez még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem hordana olyat. Kedvenc összeállítása szoknya valamilyen pólóval és némi ékszerrel. Szereti sminkelni magát, de általában csak kihúzza szemceruzával a szemét, és egy kis rúzst vagy szájfényt ken ajkaira. Hátán fellelhető egy sárkány tetoválás, amit a 18. születésnapján csináltatott. A tetoválás a háta majdnem teljes felületét beteríti.
Szeret futni szabadidejében, ezzel együtt pedig rendben tartja a fizikumát, és néha napján jó feszültség levezetőnek is.

Személyiség
Bátor, kedves és megértő jellem. Könnyen barátkozik és a beilleszkedés sem megy neki nehezen. Szereti a zenét, a természetet, a rajzolást és az olvasást, de legfőképpen a macskákat.
Mindent megtesz, ha egy szerette bajba kerül, hiszen senkit sem szeretne idő előtt elveszíteni. Ha jó a kedve, akkor mindig sokat mosolyog, viszont, ha rossz a kedve, akkor mindenki jobban jár, ha messzire elkerüli. Ekkor eléggé pokróc tud lenni. Általában jégkirálynőnek titulálják a viselkedése miatt, de ha valaki megismeri, akkor rájön, hogy nem minden a felszín. Néha igazán makacs és rosszabb napjain akár hisztis, türelmetlen és ingerlékenyebb is lehet.

Történet
A papírjaim szerint egy Deva nevű városban születtem, de a szüleim nevei ismeretlenek számomra. Már csak azért is, mert kiderült, hogy álnevet adtak meg. Sosem létezett olyan nő, hogy Amanda Blackrow. Az apám neve fel sem volt tüntetve. Eleinte foglalkoztatott, hogy miért kerültem a világ másik felére, New Yorkba, egy árvaházba. Később pedig már nem is érdekelt. Elkönyveltem magamban, hogy egy nem kellő gyerek voltam csupán, akin sikerült túladni.
Egy egyház működtette árvaházban nőttem fel, ahol viszonylag megkaptam mindent, amit csak lehetett. Egy rossz szavam sem volt erre, hiszen megkaptam az esélyt az életre és nem egy konténerben hagytak.
Voltak rosszabb és jobb napok, mint mindenki másnak. Nekem sok testvérem volt. Sors testvérek. Mindegyiknek megvolt a maga története, de boldog gyerekkort tudhattunk magunk mögött, amikor kikerültünk az árvaházból.
Mivel már tizenhat éves koromtól dolgozni kezdtem, így tizennyolc éves koromra elég pénzt szedtem össze ahhoz, hogy megélhessek egyedül egy kis panellakásban. New Orleans-ba költöztem. Egy éven át dolgoztam felszolgálóként, hogy elég pénzt gyűjtsek a művészeti egyetemre. Kezdésnek elég volt. Büszke voltam magamra, hogy egyedül képes voltam elérni mindezt. A célommá vált magasabbra küzdeni magam, így hát később jobb és jövedelmezőbb munkára váltottam át, közelebb a kampuszhoz, hogy iskola időben is pénzhez juthassak. Nem volt egyszerű. Sokszor voltam kimerültebb a társaimnál, akiknek a legnagyobb baja a másnaposság volt egy átbulizott éjszaka után. Nekem nem fizette senki az iskolám, a munkámból és abból a kis ösztöndíjból tartottam és tartom el magam továbbra is, amim van.
Már csak év van hátra az egészből, ezért lassan ideje eldöntenem, hogy merre tovább. Viszont nem tudhatom mit hoz az élet, hogy mit oszt a sors. Még van egy kis időm rájönni arra, hogy melyik utat válasszam a tudásommal. Ha elég tehetségesnek gondolnak, talán még a rendőrségen is dolgozhatnék, mint rendőrségi fantomképrajzoló, vagy máshol kamatoztathatnám grafikusi képességeimet. Addig pedig el is kell jutni. Vannak terveim, de hogy mit tudok mindebből megvalósítani, az még a jövő zenéje.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lestat de Lioncourt


avatar


Hozzászólások száma :
126
Age :
258

TémanyitásTárgy: Re: Misha Zola Blackrow   2017-08-21, 21:12


Elfogadva!

Kedves Misha!

Először is engedd meg hogy üdvözöljelek, itt köztünk ahol az emberi karakter nem olyan túl gyakori, de hát nem hibáztatok senkit, én is megijednék ennyi agyarastól. A pb választás is kifejezetten csinos, bár a női avatarok terén igencsak műveletlen vagyok, de összességében rápillantva én el tudom neki hinni hogy egy grafikus kisasszonyka.

Megmondom őszintén, a jellemedet még olvastam volna egy kicsit bővebben is, de az alapvető adottságait kiderültek belőle, szóval összességében látom mifél karaktert hoztél ide nekünk, de ettől még fenntartom az állításom.

Nincs is nagyobb szörnyűség annál hogy egy ember ne ismerje a szüleit. A többséggel ellentétben a te gyerekkorod viszont nem volt rossz, ami meglepő, hiszen az árvaházakban általában nem ez a megszokott. Azaz, eddig még jót senkinél sem olvastam erről. Tény és való, tényleg büszke lehetsz magadra hogy önerőből ennyi mindent elértél, elmentél dolgozni, egyetemre jársz, és még tetováltattál is. Igazán becsülendő, és szurkolok hogy eldöntsd, melyik pályára fogsz lépni. Ha a rendőrség sorait gyarapítanád tovább akkor már egyedül sem lennél, hiszen van az oldalon a rendőrség kötelékeiben dolgozó hölgyemény.

Foglald le az avidat, és már mehetsz is a játéktérre!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Misha Zola Blackrow


avatar


Hozzászólások száma :
30
Age :
25
Tartózkodási hely :
New Orleans

TémanyitásTárgy: Re: Misha Zola Blackrow   2018-03-02, 18:31

Vámpírrá válásom története

Nem olyan rég történt, csupán pár hónapja, még a tél kezdetén. Szünetünk volt, és egy, Beckyvel közös barátunk, Alex Laurent volt az, aki meghívott minket Franciaországba. Hat napot töltöttünk a Val d'Isere síterepen. Hatan voltunk, és egy négy csillagos hotelban szálltunk meg. Erre az egészre közösen dobtuk össze a pénzt. Én túl sokkal nem tudtam beszállni, de Becky és Alex megoldotta a pénz nagy részét. Szerencsére nem én voltam az egyetlen a kis csapatunkban, aki nem tudott síelni. Viszont volt alkalmam egy kicsit tanulni, amit pedig mindannyian egyszerre tudtunk élvezni, az a jégkorcsolya pálya volt. Kiélveztük a kutyaszánt, a síszafarit és a jégmászást is. Amikor meguntuk a hideget és a kinti programokat, a szállodában is megtaláltuk a szórakozás lehetőségét. Ott volt az uszoda a szaunával együtt, még a pezsgőfürdőt is kipróbáltuk. A mozi és a hotel bárja is a rendelkezésünkre állt. A legszebb emlékeket sikerült szereznünk, miközben a lehető legjobban érezhettük magunkat.
Az utolsó esténket töltöttük a hotelban, amikor találkoztam vele. Egyedül voltam a bárban, és az egyik bokszban ültem az italom fölött, miközben rajzoltam az egyik szalvétára. Egy rózsán dolgoztam éppen, amikor árnyék vetült az asztalomra. Amikor felnéztem egy magas férfi állt az asztalom mellett. Egy darabig még levegőt is elfelejtettem venni. Az első szó, ami eszembe jutott róla, hogy gyönyörű. Nőies vonásai ellenére kellemes mély hangja volt. A bőre akár a porcelán, mintha belülről ragyogott volna, az öltözködési stílusa pedig gótikusra hajazott. A haja pedig hosszú, ezüstös színű volt, már-már fehérnek hatott. Zadimus Voroninként mutatkozott be, miközben leült hozzám egy pohárral, amit elém tolt. Ugyanaz az ital volt benne, amit ittam. A körmei feketére voltak festve és hosszúra voltak hagyva, mintha csak karmok lettek volna. Megköszöntem az italt, aztán beszélgetni kezdtünk. Kiderült, hogy alternatív modellként dolgozik és erre a helyre jött kikapcsolódni egy hétre. Tetszett neki, ahogy rajzolok, még papírt is szerzett számomra, miután arra kért, hogy rajzoljam le őt. Én pedig megtettem. Szerettem rajzolni és mindazt papírra vetni, amit látok. Eközben tovább beszélgettünk, és rendelt még számomra italt. Egy óra alatt kész lettem a rajzzal, majd átadtam neki, amit megdicsért és meg is köszönt. Mivel nem vagyok nagy italos, így már az alkohol is hatni kezdett a harmadik pohár után. Nem kértem többet, viszont ideje volt, hogy visszatérjek a szobámba a lányokhoz. Elköszöntem tőle, de nem jutottam messzire. Egy közeli asztal székének mentem neki, és el is estem volna, ha nem kapnak el. Zadimus magához vont, és most először nézhettem bele közelebbről a szemébe. Meseszép világos kék színben pompázott. Zavartan köszöntem meg, hogy megmentett az eséstől, aztán csak megtörtént. Ajkaink találkoztak, hevesen csókolt, a szenvedélye pedig engem is magával ragadott. Sosem volt szokásom egy éjszakás kalandokba kezdeni, de képtelen voltam ellenállni. Nem sejtettem semmit, nem tűnt fel, hogy más, mint én. Talán feltűnhetett volna, de lehet, hogy csak a stílusához tartozónak véltem volna, hogy mi is ő valójában.
A szobájában kötöttünk ki, lefeküdtem vele. Először nem tűnt fel, a harapást meg sem éreztem, de aztán eljutott a tudatomig a kortyolás hangja. Megpróbáltam eltolni magamtól, viszont lefogta a kezeim, az erőm pedig egyre jobban kezdett elhagyni. Féltem, és nem tehettem ellene semmit. Gyorsan történt, de még magamnál voltam, amikor elhúzódott a nyakamtól. Közel álltam a halálhoz, mire ő végigsimított az arcomon és azt mondta nem lesz semmi gond. Persze, mert a baj már megtörtént. Mi lehetne ennél rosszabb? A halál már megkörnyékezett, túl sok vért vesztettem, sehogy sem élhetném túl. A szívem az utolsó ritmusokat dobogta.
Ezután sebet ejtett a csuklóján, majd a számhoz emelte. Akaratlanul megnyaltam az ajkaim, amikor a vére rám csöppent. Rátapasztottam ajkaim a sebre, és nyeldekelni kezdtem a vérét. Mintha csak nyugtatni szeretne, közben a hajamat simogatta szabad kezével. Ha bízhattam a könyvekben, akkor tudtam, hogy mi fog következni ezután... Nem leszek többé ember.
Végül elhúzta a kezét a számtól és mellém feküdt, én pedig éreztem, hogy valami elkezdődik bennem.
Amikor magamhoz tértem, azonnal éreztem, hogy valami más. Lenéztem magamra, gondosan be voltam takarva, és amikor oldalra pillantottam Zadimus ott volt mellettem. Éppen telefonált, és amint észrevette, hogy magamhoz tértem végigsimított az arcomon. Nem tudtam mit kéne tennem, furcsa volt az egész. Felültem, és bal oldalra pillantottam, amikor mutatóujjával arra jelzett. Az éjjeliszekrényen egy nagy pohár vörös folyadék volt. A levegőbe szagolva azonnal felismertem, hogy mi az, és mintha valami csak erre várt volna bennem. Magamhoz vettem a vért, és olyan jól esett, mint eddig semmi más. Miután mindketten végeztünk kaptam egy fél órás alap információzuhatagot mindarról, amiről tudnom kell ahhoz, hogy túlélhessek.
Pár perc múlva a zuhany alatt álltam, és azon gondolkodtam, hogy mi lesz ezután. Az életem fenekestül felfordult, és egy olyan világba csöppentem, amiről azt sem tudtam, hogy valóban létezik. Én mindez idáig csak egy kitalált fantázia világnak tartottam, erre most én is közéjük tartozom. Miután végeztem és felöltöztem visszatértem a hálóba, ahol Zadimus az ágy szélén ült. Megkaptam az utasítást, hogy pakoljak össze és költözzek át hozzá, mert holnap vele megyek vissza New Orleansba. Plusz találjak ki valamit a barátaimnak. Könnyebb volt mondani, mint megtenni, de sikerült egy történetet kitalálnom, hogy a szünet hátralévő idejében ne akarjanak keresni. A többit meg majd kitalálom.
Így hát átcuccoltam hozzá, a következő nappalt vele együtt aludtam át, majd este kijelentkezés után visszatértünk New Orleansba. Így kezdődött el az új életem Zadimus mellett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Misha Zola Blackrow   

Vissza az elejére Go down
 

Misha Zola Blackrow

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Mi is az a hydra?

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakteralkotás :: Elkészült karakterek :: Vámpírok-