I don’t know whether I’m the hero or the victim of this tale.
But either way, shouldn’t I dominate it? I’m the one really telling it, after all.
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics



by Daniel Molloy
2018-11-11, 19:13



Hónap posztolói
Jean Ulliel
 
Lestat de Lioncourt
 
Louis de Pointe du Lac
 
Faye Bruke
 
James Harms
 
Daniel Molloy
 
Arion
 
Minho Kirena
 
Shannon Lightwood
 
Milo Morris
 

Share | 
 

 Those who important to me

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Faye Bruke


avatar


Hozzászólások száma :
57
Age :
24
Tartózkodási hely :
New Orleans

TémanyitásTárgy: Those who important to me   2018-11-07, 08:04



Dance is our life  ️

You'll never succeed at anything
It's not good enough
I need perfection
How can you achieve
The things you believe?
Your aim is too high
It's hopeless
You'll just disappoint so start accepting
That failing is your skill
You'll never fulfill

Három perc kezdésig! Táncosok álljatok a helyetekre! Gyerünk Faye! Alec már a helyén! Egy két há! A feszültség vibrál a levegőben. A fejembe lüktető zene ütemére roppantom ki a bal majd a jobb bokámat. Három kettő egy… a függöny fel.
- Kívánj szerencsét Szerelmem! – Homlokomat Jack szobor mellkasának billentem. Szorosan fogom magunk között kezét, ujjaim elfehéredve fonódnak ujjaira. Lámpaláz? Nem ez más!

They laugh in your face
They say you're such a disgrace
They won't give you the space
To make any mistakes
So you'd better progress
Stop bullying me
You're messing up my head
Can't get rid of me, I'm a part of it
People keep on talking, I'm going insane
They've created this voice
That will not go away

Gyomrom görcsbe rándul meg ahogy mosolyt erőltetek arcomra. Tudván kik ülnek a nézőtéren rettegés fog el. Csak ne szúrjam el! Egy élet, egy karrier… a karrierünk függ ettől…ő se szúrja el! Jók leszünk! A mennyezetre emelem tekintetem s talán elmoromolok egy röpke imát hátrabillentett fejjel, amig az én kezdő ütememre várok. Gyerünk! Taszít meg egy kéz hátulról.
A zene a fejemben élesen elüt a zenekari árokból zümmögőtől. Valami nincs rendben! Dümmdümm…. dümmdümm… a szívverésem köré írt zene zokog fel keservesen, ahogy kipördülök hófehér tollaimban. A Hercegnő arcát ezúttal álarc fedi, hogy a bálon a Herceg ne ismerje fel. Egy ember tudja csak ma, hogy én táncolom a Hattyút, de a Herceg előtt titok marad.
Csak essünk rajta! Egy… kettő… fordul! Nyugi, itt lesz! Elkap, ha ugrassz! A herceg… Alec.. a srác, aki olyan, mint egy könyv, amiben a betűk csak akkor jelennek meg, ha olyan olvasó forgatja lapjait, aki érdemes arra, hogy felfedje titkát. Egy kettő három. Erős ujjak ragadnak meg, átfogják bordáim koszorúját és két kar emel a magasba, könnyedén, akár egy sóhaj.
Ma a nézőtéren nem vizsgabiztosok és neves tánckarok vezetői ülnek. Ma csak Neki táncolok. Tudom, hogy hallasz Jack! Ugye milyen káprázatos ez a világ?
Olyan, mintha újraélednék, minden alakalommal mikor színpadra lépnék. Ez az otthonom. A színpad olyan, mint halnak a tenger…és Alec… Alec olyan, mint a védelmet nyújtó korall, aki mérgező tüskéivel elkergeti a ragadozókat. Ki vagy te? Annyi órát töltöttünk együtt és még mindig olyan mintha nem tudnám ki is vagy valójában. A biztonság… a kar, ami magasba ölel vagy épp átölel.
Alec! Akár az első közös előadáson, mint azon a vizsgán, ahol először lépett színpadra ez a felállás. Gördül minden a maga rendjében, és mozdulat követ mozdulatot. Már csak megszokásból számolsz, már csak berögződésből kutatod szemeddel partneredet, mert már nincs szükséged támpontra hiszen a véredben van!
Gyere Faye öltözni! Öltözni?! Hiszen nem én kaptam a Feketét! Gyere már ne szarozz! Ne játszd a hülyét! De én… Alec? De én nem tudom a lépéseket! Ne butáskodj már együtt is gyakoroltuk! Ne szórakozz öltözz már! Alec…én nem emlékszem!

(…)No i can't stand your noise so
I'm back with the fuckin' poison

- Öltözz Faye, mindjárt vége a szünetnek! – a Feketét?! Nem én… Odilie! Te áruló!
Surran a fekete tüll, bőrömet simítja a selymes toll. Te táncolod a feketét! Vagyis… Gyerünk Faye menni fog!
Emlékszel Jack ezekre a mozdulatokra? Amikor rám találtál… Emlékszem már! Egy kettő három. A közönség tapsviharban tör ki, pedig még nincs is vége. Öltöznöm kell… A Fekete diadalmaskodott a Fehér… A hattyú halála.
A Herceg karjaiba emeli földön fekvő kedvesét. Meghalt. Arc az archoz ér. Leheletünk forró és heves. Ahogy Alec mellkasára ölel hallom kalapáló szívét. Vége van. Egyikünk sem kap levegőt, mozdulni is alig bírunk, de még a függöny nem hullott alá, a közönség még gyászol. Mindjárt vége! Megvan, túléltük! Megcsináltuk!

My conscience has been poisoned
Infected by hate that has broken
The thoughts buried in my mind
So convinced that now I'm fighting
My own self inside

Ahogy a finálé utolsó akkordjait zümmögi halkan a zenekar fellesek a tollas maszk alol Alec fáradt arcára és ahogy a függöny lassan, komótosan elindul, hogy fátylat borítson ránk lassú mozdulattal húzom fel arcomról az álarcot, felfedve a titkot…a meglepetést Alec előtt. Tudta vajon, hogy én vagyok az? Meglepetés! Lágy mosolyra húzódik ajkam.
S a brokátfüggöny csendben körbe ölel minket, eltakarja Herceget és a halott Hattyút.

Hello again
Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Those who important to me

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: London :: Belváros-