I don’t know whether I’m the hero or the victim of this tale.
But either way, shouldn’t I dominate it? I’m the one really telling it, after all.
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk
Latest topics
by Heaven Bells
Yesterday at 20:47




by René Ulliel
2018-07-20, 15:04

by Vendég
2018-07-09, 09:34

Hónap posztolói
Milo Morris
 
Louis de Pointe du Lac
 
Heaven Bells
 
Minho Kirena
 
James Harms
 
Faye Bruke
 
Arion
 
Ian Cage
 

Share | 
 

 Lucifer Naiman

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lucifer Naiman


avatar


Hozzászólások száma :
30
Age :
29
Tartózkodási hely :
Amszterdam

TémanyitásTárgy: Lucifer Naiman   2017-09-02, 02:31

Lucifer Naiman

”Always the forbidden fruit tastes the sweetest.”

Álnév: nem érzem szükségét
Kor: 28
Látszólagos kor: 26
Teremtő: Ian Cage
Csoport: Vámpír
Foglalkozás: Tetoválóművész
Play by: Vinnie Woolston

Kinézet
Nem hiszem, hogy regényt kéne írnom abból, hogyan is nézek ki. De lássunk pár adatot rólam, amit fontosnak tartok. 190 cm magas, félhosszú, sötét barna és egyenes hajam van. A szemem színe pedig kék, mint az ég. Szeretem az elegáns és a lazább öltözködési stílust is, de a vagány sem áll messze tőlem. Általában bőrnadrág és bőrkabát van rajtam valamilyen pólóval párosítva, de szívesen hordok farmernadrág és póló összeállítást is. Mondhatni a kedvem is sokban közre játszik az aktuális ruhaválasztásban. A sötét színeket kedvelem igazán, főleg a feketét és a sötétkéket részesítem előnyben, de a világosabb árnyalatokat se utasítom vissza.
Ha kell ugyanúgy felveszem a fehéret vagy bármely más világos színt. Persze a rózsaszín nincs benne az összeállításban. Azért na... az nem az én színem.
Testemet jó pár tetoválás is ékesíti: a mellkasomon, a karjaimon és a hátamon is fellelhetőek. Két gyűrűt szoktam viselni, amiket csak munka közben veszek le magamról, hogy ne zavarjanak meg. Az egyiket a jobb kezem gyűrűsujján, míg a másikat a középső ujjamon viselem. Ez a kettő egy egyszerű fekete karikagyűrű és egy csontkezet ábrázoló ékszer.

Személyiség
Tudni akarod? Hát legyen. Ha jellemeznem kellene magam szavakkal, akkor ezek jutnak az eszembe: sármos, lelkiismeretes, türelmes, vendégszerető és őszinte. A sármos szerintem egyértelmű, ezen nincs mit magyarázni. Lelkiismeretes vagyok a munkámban, nem létezhet olyan lehetetlen, csak hosszabb munka. Főleg, hogy csak éjszaka tudok dolgozni. A türelem pedig fontos ebben a szakmában, én így gondolom. Hiszen ki lenne képes szép és igényes munkát végezni, ha türelmetlen és elkapkodja a dolgokat? Sose lennének vendégeim. Szerintem a vendégszeretetet sem kell bemutatnom. Ha mogorva és elutasító lennék minden egyes alkalommal szintén elesnék az üzlettől, ami nem érintene túl kellemesen. Mindig is őszinte voltam, ez pedig nem változott. Sokszor kimondtam azt, amit gondoltam. Ha valami nem tetszett nekem vagy bármi mással meg volt a vélemény, nem voltam rest kimondani.
Persze akadnak rossz tulajdonságaim, mint például a makacsságom, az hogy, néha vulgáris vagyok. Szerencsére olyan mértékben nem rossz, hogy minden második szavam valami átkozódás legyen. Na meg ott a nyűgösségem, ami sokszor ébredés után áll fenn, ilyenkor kell egy negyed óra, míg összeszedem magam és nem akarok panaszkodni még amiatt is, hogy a kaja nem jön ágyhoz.

Történet
Lucifer vagyok, ti pedig az én történetemet készültök elolvasni. Akkor helyezkedjetek kényelembe, készítsetek magatok mellé enni és innivalót, mert az én történetem bizony hosszú lesz.
Nos, akkor vágjunk is bele!

Régóta élek már, és sok mindent láttam, tapasztaltam. Több ezer éve létezem, és már magam sem tudom, hogy pontosan mennyi idős vagyok. Bukott angyalként, a Sátánként, a gonoszként talán nincs is olyan, hogy kor és idő. Nálunk nem számítanak ilyen mihaszna, értelmetlen dolgok. Az embereknek fontos, mert olyan rövid szánalmas kis életük. Isten teremtményei. Viszont ÉN és az összes angyal tőle származunk. Bár erre nem szívesen emlékszem...
Hahaha! Remélem nem hitted el, hogy ez lesz a történetem.
Valóban szokatlan a nevem, és nem hiszem, hogy sok anya adná a gyermekének a Lucifer nevet, de anyám nem a többi táborát erősítette. Szerette a különleges neveket. Így lettem az, aki.
Igazán érdekesnek mondható helyen láttam meg a napvilágot. Amszterdam vörös lámpás negyedében hozott világra anyám, aki éjszakai pillangóként kereste a kenyerét.
A De Wallen sok más piros lámpás negyeddel ellentétben nappal sem zárt be, és gyakran láthattam itt szervezett turistacsoportokat végigmenni a vörös kirakatokkal teli utcákon és sikátorokon. Bár igaz, hogy inkább este tíz után volt igazán formában a hely, amikor a coffee shopokból a zene kihallatszott az utcára, a vörös lámpa fénye beragyogta a sikátorokat, és a hömpölygő tömeg elárasztotta a negyedet.
A legtöbb nő, aki a világ legősibb foglalkozását űzi inkább elveteti a gyereket, mert csak kolonc lenne a nyakán a terhesség, na meg a gyerek. Sok pénztől eleshetnek és ez nem tesz jót az üzletnek. Anyámnak angyali arca mellé tökéletes test párosult, ezért ő volt a legtöbbet kereső nő a munkahelyén. Az pedig, hogy én végül megszülethettem, annak az eredménye, hogy abban a kilenc hónapban a munkahelyét éppen átformálták. Azon a francos felújításon múlott az életem.
Persze még így is népszerű volt, még akkor is, amikor a hasa domborodott. Mindig is tudtam, hogy vannak furcsa emberek, azoknak vágyai pedig csak még furcsábbak. Így anyám még várandósan sem esett el a bevételtől, így még inkább nem volt gond azzal, hogy megtartotta egy kuncsaftja fattyát.
Mivel a vörös lámpás negyedben volt a lakásunk, így egyáltalán nem volt furcsa, ha anyámnál férfiak fordultak meg.
Természetesen, amikor megszülettem és ő dolgozott, addig rám egy bébiszitter vigyázott, vagy egy másik kurtizán barátnője felügyelt rám. Tíz évesen már képes voltam egyedül ellátni magam. Bevásároltam és a pirítóson kívül a tojásrántottát is sikerült elsajátítanom. Néha anyámat is megleptem egy reggelivel vagy vacsorával, éppen mikor volt otthon. Mire elértem a tizennyolcadik életéven ő munkát váltott és felszolgálónak állt, így többet tartózkodhatott otthon és egy palit is sikerült szereznie, akivel később össze is házasodott. Nem mondanám, hogy nagy örömmel fogadtam a fószert, de a megtűrtem jobb szó a kapcsolatunkra. Persze próbálkozott, viszont nem volt könnyű dolga egy tizennyolc éves suhanccal, akinek eddig csak az anyja volt és senki más. Szóval nem adtam könnyen magam.
Amikor eljött a továbbtanulásom ideje én tetoválóművésznek álltam. A rajzaimat mindig is dicsérték az iskolában és anyám is szerette őket. Én is büszke voltam arra, hogy van valami, amivel én is maximálisan elégedett voltam. A rajztudásomat pedig a tetoválásban is tudtam kamatoztatni. Az én festővászonommá az emberi bőr vált. Úgy gondolom, hogy ebben az iparágban mindig van mit tanulni és hová fejlődni, így sosem mondhatom azt, hogy eleget tudok. Még ebben az időszakban történt, hogy szereztem pár tetoválást. Főleg a mellkasomon és a hátamon találhatóak, de akad a karomon is.
Huszonnégy éves koromban döntöttem el, hogy saját tetováló szalont nyitok, de nem akármilyet. Egy báros tetováló szalont, ahol az emeleten szórakozhatnak az emberek, míg a pince szinten üzemel maga a műhely. Ebbe a projektbe bele is vágtam, a mostohaapám, Gregory pedig segített benne. Egy év múlva találtunk is egy megfelelő helyet a város középpontjában. Nagy reményeket fűztem a helyhez, ezért még ha sokáig is tartott a tatarozás, de a legjobbat hoztuk ki belőle.
Viszont ezután minden megváltozott...
Egy éjszaka egyszerre ünnepeltük a hely nyitását és a huszonhatodik szülinapomat. Sokan betértek, teljesen telt ház volt és hangosan szólt a zene. Egy kis mellék információ: a szexuális beállítottságomról legyen annyi elég, hogy egyik nemet sem vetem meg. Ami szemrevaló, azt csak imádni lehet. A női idomok is annyira csábítóak, mint egy férfi nyújtotta báj. Visszatérve arra az estére. Nem mondhatok újat azzal, hogy én is kiélveztem az estét. Nem egy ital csúszott le a torkomon és persze elég meleg is volt odabent, így hát kivágytam a hűvös amszterdami éjszakába. Ha már kint voltam, akkor rágyújtottam egy szál cigire. Anyám minden kis stiklimet elviselte, de ez volt az egyetlen, amit utált. Ki nem állhatta, ha bagózni látta édes kicsi fiát. Úgy voltam vele, hogy egyszer valamibe bele kell halni. Azt viszont sose feltételeztem volna, hogy ez hamarabb fog megtörténni, mint gondoltam.
Félrészegen, nyugodtan szívtam a szálat és élveztem a hűvös éjszakát, na meg a bentről hallatszó zenét és nevetést. Ekkor lépett hozzám életem megváltoztatója. A legszebb férfi volt, akivel csak találkoztam életem során. Pedig anyám sem mindig rútakkal hált, de ő más volt. Nem csak az arca, de az az éteri kisugárzása is megragadott. Egy cigit kért, én pedig megkínáltam, majd beszélgetni kezdett velem. Az idő múltával már fázni kezdtem és a második cigi után leálltam, azért túlzásba sem kell vinni. Már éppen indulni készültem, hogy felmelegedjek, amikor megragadva a falhoz szorított és közelebb hajolt hozzám. Nem hazudok, egy pillanatra még a sz*r is vigyázzban állt bennem. Nem számítottam rá, hogy ennyire erőszakossá válik. Viszont mielőtt bármit is tehettem vagy mondhattam volna, ő már megtette a következő lépést. Fogak martak húsomba, de az a várt fájdalom nem érkezett, sőt. Mondhatni igen kellemes érzés volt. Gyorsan eljutottam arra a pillanatra, amikor már csillagok kezdtek el táncolni a szemem előtt. A világ egyre inkább kezdett elhomályosulni körülöttem. Végül már csak azt éreztem, hogy a szívem az utolsókat rúgja. Tudtam, hogy közel a halál. Mielőtt még elnyelt volna a sötétség még rémlett valami olyasmi, hogy meleg folyadék csorog le a torkomon.
A legközelebbi emlékem az, hogy a hideg földön fekszem a szalonom melletti kis sikátorban és a mesterséges fényektől fényüket vesztett csillagok bámulnak vissza rám. Olyan érzésem volt, mint ébredés után, kora reggel. Kábult voltam, így hát eltartott egy darabig, míg felfogtam a környezetem. Megmozdítottam a jobb kezem, amiben aztán megéreztem valamit; egy papírdarab volt. Széthajtogatva ezt az üzenetet találtam: „Egyél!” Mondhatom ezzel nagyon kisegített. Azt sem tudtam mi van, de ahogy egyre jobban tisztult a tudatom egyre erősebben éreztem az éhséget. Már-már a torkomat mardosta, miközben feltápászkodtam a földről. Szomjaztam. Szomjaztam valami olyasmire, ami szinte fizikai fájdalmat okozott. Az a lány – drága Lilith – nem is jöhetett volna rosszabbkor, vagy jobbkor.
Egy pillanat volt az egész. Amint közel került hozzám elkaptam és ugyanabban a pillanatban tapadtam kecses nyakára. Olyan mohón nyeltem a meleg nedűt, mint a szomjazó, aki a sivatagban éppen most lelt egy oázisra. Ekkor villant fel bennem a gondolat, hogy nem kéne megölnöm. Ez rántott vissza és szakítottam el magam a nyakától. Zihálva hátráltam el, miközben a számat töröltem meg. A hátam a szalonom falának ütközött és lecsúsztam a földre. Kikerekedett szemekkel néztem a lányra, aki úgy rogyott össze, mint egy marionett bábú. Négykézlábra ereszkedve lassan közelítettem meg, majd ujjaimat a nyakára helyeztem. Hihetetlen megnyugvás járt át, amikor megéreztem a lüktetést és ekkor jutott el a fülemig a szíve egyenletes dobolása. Talán eddig is hallottam, csak nem figyeltem rá. Elájult, de nem lett baja. Ezután rendbe szedtem magam és őt is, majd bevittem. Ha már ezt tettem vele, nem hagyhattam csak úgy ott. Ráadásul arra sem jöttem rá mit kéne egyáltalán tennem ilyenkor. Ezt láttam a legjobb megoldásnak.
Itt kezdődött el az én életem a sötétség birodalmában.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Louis de Pointe du Lac


avatar


Hozzászólások száma :
99
Age :
251
Tartózkodási hely :
New Orleans

TémanyitásTárgy: Re: Lucifer Naiman   2017-09-02, 14:26


Kedves Lucifer!

Egy jó percre átvertél azzal a kezdéssel a történetedben, le a kalappal! De akkor térjünk is tárgyra.
Tetszik a pb választásod, mint user, szeretem az alteros pasikat főleg a hosszabb hajúakat, szóval megfogtál rögtön a választásoddal, de végül a történeted vett meg. Semmi kiemelkedően borzalmas esemény nem volt benne, ami az egészen emberivé tette a történeted, ahogy voltak problémáid, de egyik sem küldött a padlóra és mindegyiken túllendültél végül.
Csodálom az önuralmad, amivel megálltad, hogy megöld a lányt, remélem ez később még a hasznodra válik és találsz magadnak egy idősebb vámpírt, aki megtanít a világunk szabályaira, nehogy emiatt legyen bajod.
Mindent rendben találtam, foglalózz és mehetsz is játszani.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
 

Lucifer Naiman

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Lucifer ~készülőben~

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakteralkotás :: Elkészült karakterek :: Vámpírok-